Klímastratégia

Az éghajlatváltozás globális problémájának tudományos felismerései mára klímapolitikai paradigmaváltáshoz vezettek szerte a Földön, ehhez kapcsolódón Magyarországon is jelentős.

Az éghajlatváltozás fokozódó hatásai eltérő mértékben ugyan, de az ország egész területét, a társadalom szinte valamennyi rétegét, minden állampolgárát és minden vállalkozását érintik, illetve érinteni fogják. A klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás mind a magyar társadalom tagjaira, mind az ország természetes élővilágára vonatkozik.

A hazai klímapolitikai tervezés az országos jellemzők figyelembevételével készült el, azonban a hatások földrajzi térségenként mások és mások, az országon belül is eltérő kitettségű és érintettségű területek vannak.

Első lépésként tisztában kell lenni azzal, hogy mi mindent tett már a város, hol is jár valójában az úton. Klímastratégia már készült, ezért az első lépéseket nem most kell megtennie a településnek. A település Környezetvédelmi Programja sok, az éghajlatvédelemmel szorosan összefüggő feladatot tartalmaz, melyek megvalósítása folyamatban van.

A klímaváltozás az élet sok területére lesz hatással. Ezek közül is ki kell emelni az emberi egészség, az élelmiszerlánc biztonság, a természeti környezet, az inváziós fajok elterjedése és kártételei, az idegenforgalom, illetve a közlekedés és a városi infrastruktúra területét. Siófok városnak szembe kell néznie ezekkel a kihívásokkal. Ehhez nyújt segítséget a klímastratégia. A klímaváltozás hatásai szerteágazóak és minden felmerült probléma más-más megközelítést igényel. Az idegenforgalom esetében egyértelmű az éghajlatváltozással szembeni közvetlen kitettség és sebezhetőség, de az alkalmazkodási stratégiát nem a jelenlegi helyzethez kell megalkotni, hanem Siófok azon törekvéséhez, mellyel egy másik vendégkört kíván a városba vonzani. Tehát egy olyan vendégkört kell megszólítani, a változékony, egyre forróbb nyarakon az alkalmazkodásukat segíteni, amelyet még nem ismer a város.

Somogy megye üvegházhatású gáz kibocsátása kapcsán viszonylag kedvező helyzetben van, melynek hátterében a nagyipar csaknem teljes hiánya, valamint a kiterjedt erdőterületek jelentős szén-dioxid megkötő hatása áll. Ez ugyan jellemző Siófokra is, de a településen az idegenforgalmi szezonban a közlekedésből adódó és a hűtési igények kiszolgálása miatti energiafelhasználás okán a kibocsátások nagyobb mértékűek lehetnek a megyei átlagnál.

Az ország lakosságának az életmódja minden egyes ember számára kibocsátáscsökkentésre irányuló cselekvések egész sorát teszi lehetővé és szükségessé. Az életmód szoros kapcsolatban van az értékrenddel, ami fogyasztásra és a javak felhalmozására ösztönöz. Ezért bír különös jelentőséggel a mielőbbi, minél szélesebb kört elérő klímaspecifikus szemléletformálási tevékenység kereteinek és végrehajtásának a kidolgozása. El kell indulni a klímatudatosabb és egészségesebb népességhez vezető úton.

A lakosság vagyoni helyzetének következtében klímabarát fogyasztási szokások megjelenése nem valószínűsíthető a jövőben, illetve a klímatudatos attitűd megjelenése lassú folyamat lesz. A növekvő számú, de romló műszaki állapotú gépjárműpark, a 2014ig tapasztalt gázfűtésről az olcsóbb, de környezeti és éghajlati szempontból szennyezőbb fa- (és vegyes) tüzelésre való áttérés mind a növekvő üvegházhatású gáz kibocsátás felé elmozduló lakossági magatartást jelzi. A lakóépületek idős kora, kevésbé hatékony fűtési technológiája, jellemzően rossz szigetelése további felesleges kibocsátást eredményez. Ezen területeken a változás nem jön könnyen. A bűntudat és félelemkeltéssel, megszégyenítéssel nem, ellenben empátiával, türelemmel és jó példával kell a változásra való igényt kialakítani. A változás az otthonokban kezdődik, de nem ér véget a bejárati ajtónál – ez a város számára azt jelenti, hogy a lakossággal együtt a városnak is el kell indulni a változás felé. A legfontosabb pedig, hogy ezt kis lépésekben tegye. Nem kell azonnal nagy változásokban gondolkodni, hanem, kicsi, vállalható feladatokat kell kitűzni. A smart city technológiák előkészítése, az elektromos töltőállomások számának növekedése, a kerékpáros infrastruktúra folyamatos fejlesztése, a zöldterületek fejlesztése mind példa a városban a kis lépésekben történő folyamatos haladásra.