Az Atlanti-óceánt kutató projekt résztvevője lett a tihanyi intézet

Balaton

Kelet-Európából egyedüliként a Balatoni Limnológiai Intézet vesz rész az Atlanti-óceánt kutató, 11 millió euró költségvetésű nemzetközi kutatóprojektben az EU Horizon 2020 programjának támogatásával – közölte Jordán Ferenc, az intézet vezetője. Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó intézmény igazgatója hangsúlyozta, hogy módszertani fejlesztéseik miatt kerülhettek be a kontinenseken átívelő programba, amelynek eredményeit a Balaton-kutatásba is át tudják majd ültetni. A tengerbiológia és az édesvízi ökológia egyre mélyebb összefonódását is mutatja ez a közös projekt – tette hozzá. Közlése szerint egy nápolyi központ irányításával 13 ország 36 intézetének kutatói fogják feltérképezni az Atlanti-óceán mikroorganizmusainak…

Read More

Klímavédelmi szervezet: az EU 2030-as klímacéljai nagy nehézségek árán, de megvalósíthatók

Az Európai Unió (EU) 2030-ra vonatkozó új környezetvédelmi célkitűzései csak nagy nehézségek árán, az új technológiák tömeges használata melletti komoly elkötelezettség révén és az emberek viselkedésének alapvető megváltozásával valósíthatók meg – közölte a Climact nevű belga klímavédelmi szervezet. A szervezet tanulmánya szerint a klímacélok elérhetőek, megvalósításuk azonban drasztikus változást követel az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és a közlekedés terén is. Egyebek mellett kiemelték, hogy az utóbbi esetében tíz éven belül az új gépjárművek legalább 60, de inkább 88 százalékának üvegházhatást okozó gázkibocsátás nélkül kell közlekednie. Az új autók legalább 93 százalékának…

Read More

Kiderült, hol a legtisztább a levegő a Földkerekségen

A Déli-óceán feletti atmoszferikus határréteg levegője mentes az emberi tevékenységekből eredő és távoli kontinensekről származó részecskéktől – állapították meg a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik elsőként vizsgálták az Antarktisz körüli víztömeg felett lévő levegő bioaeroszol-összetételét. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői egy kutatóhajó fedélzetéről gyűjtöttek levegőmintákat az óceánnal közvetlenül érintkező légköri rétegből – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a szálló mikrobák összetételét vizsgálták a begyűjtött mintákban. A légkör tele van ezekkel a mikroorganizmusokkal, amelyeket a szél több száz vagy több ezer kilométeres távolságokba képes eljuttatni. A…

Read More

Az semmi, hogy a Dunában sok a mikroműanyag: az antarktiszi jégmintákban is ott vannak

Először találtak mikroműanyag-szennyezést antarktiszi jégmintákban: a Tasmaniai Egyetem kutatói 14 különféle műanyagra bukkantak 2009-ben fúrt jégmintákban. Korábban már találtak kutatók mikroműanyagot az Antarktisz térségéből gyűjtött vízmintákban, tengeri üledékekben és hóban. A kutatók új felfedezése azonban azt jelenti, hogy a sarki krillek, amelyek a tengerjég algáiból táplálkoznak, jóval veszélyeztetettebbek lehetnek, mint azt eddig gondolták. A tengerparttól két kilométerre a kontinensen 2009-ben fúrt jégmagok elemzésekor a kutatók 96 műanyagdarabkára bukkantak, amelyek öt milliméternél keskenyebbek voltak. Az akkor gyűjtött mintákat a tasmaniai Hobartban tárolták azóta. A kutatók 14 különféle műanyagot azonosítottak, egy liter vízben…

Read More

Sosem volt még ekkora a műanyag mikroszemcsék koncentrációja a tengerfenéken

A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a Földközi-tenger fenekéből vett mintáiban – számolt be a BBC. A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, melyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak. A kutatók az eredmények alapján úgy vélik, a műanyag mikroszemcsék – vagyis az egy milliméternél kisebb darabkák – a tengerfenék egyes helyein koncentrálódnak, a mélytengeri áramlatok szállítják őket oda. “Az áramlatok építik az úgynevezett uszadékrétegeket, gondolunk…

Read More

Műanyagszeméttel van tele a tengeri madarak fészke

Műanyagszeméttel van tele a tengeri madarak fészke: a szakértők szerint nyolcvan százalékukban megtalálható a hulladék. Első alkalommal állapították meg egyes fajok esetében, hogy honnan származik ez a műanyag. Egy Skócia nyugati partjai közelében lévő lakatlan szigeten 2018-ban végzett kutatás során arra jutottak, hogy az összes fészek több mint egynegyede tartalmaz műanyagot, míg az üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis) fészkeiben nyolcvan százalék volt ez az arány – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Ugyanakkor más, fészküket évente újraépítő fajok – például a sirályok – fészkeinek csak egyharmadában találtak műanyaghulladékot. A nagy eltérések oka valószínűleg…

Read More