A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon

aszály

A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon pénteken közzétett elemzésben.

Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös írásában rámutatott: hetven százalékos valószínűséggel állítható, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton. Csak az Északi-középhegységben és északkeleten kezdődik átlagosan továbbra is március elején és közepén a vegetációs időszak, mindenhol máshol eltolódott.

“A XX. század nagy részében az éghajlatváltozás még nem hatott a hidegtűrő hazai vegetáció kezdetére, az elmúlt két-három évtizedben azonban már érzékelhető a változás, ami tovább fog erősödni, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést” – figyelmeztettek. Azt írták: a pesszimista éghajlati forgatókönyv szerint a jelenlegi trend várhatóan a jövőben folytatódik, s így húszévente körülbelül egy hetet előrébb tolódik, a század végén pedig országos átlagban már január végén megindul a hidegtűrő vegetáció fejlődése.

A melegigényes növények esetében jelenleg ilyen jelentős változás még nem érhető tetten, de a jövőben azok vegetációs időszaka is jóval előbb kezdődik majd – tették hozzá.

Kifejtették: Magyarországon alapvetően két hőmérsékleti küszöbértéket vesznek figyelembe annak kapcsán, hogy mikor indul a növények fejlődése. A vegetációs időszak mindegyik növényfajnál eltérően kezdődik, például a káposztáé már két Celsius-fokon, a répáé öt fokon, míg a szőlőé és a gyümölcsfáké csak tíz fok körül. A hidegtűrő növényeknél öt fok napi átlaghőmérséklet tehát a küszöb. A melegigényes növényeknél a “bázishőmérséklet” tíz fok. Nem elég viszont egyetlen napon ilyen hőmérsékletet mérni, általában az öt napon át fennálló időszak végét tekintik a vegetációs periódus kezdetének.

Az elmúlt ötven év megfigyelései alapján a hidegtűrő növények vegetációs időszaka nagyon változékonyan alakult: országos átlagban a legtöbbször márciusban kezdődött, de egyszer előfordult, hogy januárra esett, a nagyon enyhe 2006/2007-es télen. Míg egyszer nagyon késői kezdésre is akadt példa: április elejére, 1996 tavaszán – tették hozzá. A melegigényes növények magcsírázása országos átlagban április 10. körül kezdődik. Ebben nem figyeltek meg jelentős változékonyságot: az évek hetedében országos átlagban már márciusban megindulhatott a fejlődés, míg máskor áprilisban kezdődött a növények számára kedvező időszak.

Azt is kiemelték, hogy az elmúlt harminc évben kezdett igazán érződni a klímaváltozás hatása a növényfejlődésre. Véleményük szerint ennek oka, hogy az emberi tevékenységnek a XX. század legnagyobb részében még egyáltalán nem volt érezhető hatása a vegetációra. Ha így folytatódik, akkor már januárban fejlődésnek indulhatnak a hidegtűrő növények, sőt egyes években ennél akár hamarabb is indulhat – hívták fel a figyelmet, hozzátéve: ez kedvezőtlen hatást gyakorolhat a növényzetre télen, a még biztosan előforduló komolyabb fagyok miatt.

Kiemelték: “a mezőgazdaság számára első hallásra előnyös, hogy a növények vegetációs időszaka jóval korábbra tolódik”. Ha ugyanis már januárban elkezdődik a hidegtűrők vegetációs időszaka, az esetleges fagyok óriási kárt okoznak a növények fejlődésében egy érzékeny, virágzási fázisban, ami a termés elmaradásához vezethet – hangsúlyozták, hozzátéve: az éves fagykárok több mint kétharmada már most is a tavaszi időszakra koncentrálódik.

A melegigényes növények esetében ez még nagyobb károkat okozhat – írták a kutatók, akik szerint emiatt indokolt a késői fagyok további vizsgálata a jövőbeli alkalmazkodás szempontjából, a megfelelő növénykultúrák kiválasztásához az egyes tájegységek adottságait is figyelembe véve.

Kapcsolódó cikkek