A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért az MME

bagoly

A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelynek tájékoztatása szerint műfészkek és költőládák kihelyezésével jelentősen javulnak a lakott településeken élő, rágcsálópusztító madarak életfeltételei – közölte az egyesület. Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat – olvasható a közleményben. Mint írják, hiányukban ezek állományapasztását…

Tovább»

Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

madár

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint. Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) – írja a The Guardian. Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület…

Tovább»

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

tehén

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését. A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan…

Tovább»

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

macsvin

A klímaváltozásra reagálva “alakot változtatnak” egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat – állapították meg ausztrál tudósok. A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással. “Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz” – idézte Sara Rydingot,…

Tovább»

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat

bálna

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe. Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen “belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.…

Tovább»

Az elvadult disznók okozta éves szén-dioxid-kibocsátás 1,1 millió autóéval is felérhet

malac sertés disznó

A világszerte élő elvadult házi sertések számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Global Change Biology című folyóiratban publikált becslések szerint az elvadult disznók évente 4,9 millió tonna szén-dioxidot szabadítanak fel azzal, hogy feltúrják a talajt – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatója, Christopher O’Bryan szerint az elvadult sertések a bolygó legelterjedtebb gerinces betolakodó fajai közé tartoznak. “A disznók Európában és Ázsia egyes részein őshonosak, ám ma…

Tovább»