A vízierőművek gátjai miatt csökken a tigrisek és jaguárok száma

tigris

A világszerte egyre nagyobb számú vízierőműgát miatt csökken a tigrisek és jaguárok száma. A kutatók szerint a gátépítés a világ vadon élő tigriseinek több mint egyötödére negatív hatással van, a probléma főként az Ázsiában élő populációt érinti – írja a BBC. Vannak erdők, ahol a gátak kiépítése egyenesen a tigrisek kipusztulásához vezetett. A jaguárokat is egyre növekvő veszély fenyegeti, a gátak száma ugyanis élőhelyeik közelében várhatóan megnégyszereződik. A tigrisek eredeti élőhelyeik mintegy kilencven százalékáról eltűntek az elmúlt évszázadban. Bár az elmúlt években populációjuk némileg növekedett, az IUCN vörös listáján mintegy 3500-as…

Tovább»

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszra az invazív fajok

Antarktisz

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszre az invazív fajok, veszélyeztetve törékeny tengeri ökoszisztémáját. Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ mintegy 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC. “Ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok” – mondta Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Az idegenhonos élőlények “teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát”. “Új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezítik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják saját helyüket” – tette hozzá. A tudósok…

Tovább»

A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért az MME

bagoly

A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelynek tájékoztatása szerint műfészkek és költőládák kihelyezésével jelentősen javulnak a lakott településeken élő, rágcsálópusztító madarak életfeltételei – közölte az egyesület. Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él, vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat – olvasható a közleményben. Mint írják, hiányukban ezek állományapasztását…

Tovább»

Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

madár

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint. Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) – írja a The Guardian. Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület…

Tovább»

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

tehén

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését. A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan…

Tovább»

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

macsvin

A klímaváltozásra reagálva “alakot változtatnak” egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat – állapították meg ausztrál tudósok. A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással. “Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz” – idézte Sara Rydingot,…

Tovább»