Összeroppant a Conger-jégself az Antarktiszon a műholdfelvételek szerint

Antarktisz

Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt – írta meg a The Guardian. A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget…

Tovább»

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszra az invazív fajok

Antarktisz

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszre az invazív fajok, veszélyeztetve törékeny tengeri ökoszisztémáját. Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ mintegy 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC. “Ezek a hajók az egész világot bejárják. Ez azt jelenti, hogy szinte bárhonnan érkezhetnek potenciálisan invazív fajok” – mondta Arlie McCarthy, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Az idegenhonos élőlények “teljesen megváltoztathatnak egy ökoszisztémát”. “Új élőhelyeket hozhatnak létre, és megnehezítik az antarktiszi állatok számára, hogy megtalálják saját helyüket” – tette hozzá. A tudósok…

Tovább»

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti – állapította meg egy kutatás. A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik. A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14…

Tovább»

A klímaváltozás dinamikájának megértését is segítheti magyar kutatók új modellje

Antarktisz

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A vizsgálat eredményei új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, az élővilágot is sújtó ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, és ezzel hozzájárulhatnak a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértéséhez is. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI), valamint az ELTE Általános…

Tovább»

Az elvadult disznók okozta éves szén-dioxid-kibocsátás 1,1 millió autóéval is felérhet

malac sertés disznó

A világszerte élő elvadult házi sertések számlájára évente annyi szén-dioxid kibocsátása írható, amennyi 1,1 millió autó emissziójával érhet fel – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Global Change Biology című folyóiratban publikált becslések szerint az elvadult disznók évente 4,9 millió tonna szén-dioxidot szabadítanak fel azzal, hogy feltúrják a talajt – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatója, Christopher O’Bryan szerint az elvadult sertések a bolygó legelterjedtebb gerinces betolakodó fajai közé tartoznak. “A disznók Európában és Ázsia egyes részein őshonosak, ám ma…

Tovább»

Új mohafajt fedeztek fel az Antarktiszon

Bryum Bharatiensis

Indiai tudósok új mohafajt fedeztek fel az Antarktiszon. A kutatók a klímaváltozás aggasztó bizonyítékaként tekintenek a sarkvidék zöldülésére. A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak – írja a BBC hírportálja. Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudományos lapban számoltak be. A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum Bharatiensis nevet adták az új fajnak. Bhárati a tanulás hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is. Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben…

Tovább»