Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

korál

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt – derült ki több ezer kutatás elemzéséből. Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. században – írja a The Guardian. A jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi. A One Earth című tudományos lapban…

Tovább»

Alakváltoztatással reagálnak a klímaváltozásra az állatok

macsvin

A klímaváltozásra reagálva “alakot változtatnak” egyes állatok, hogy hűvösen tartsák testüket: bizonyos melegvérű fajok csőre, lába vagy füle nagyobb lett, hogy jobban tudják szabályozni hőháztartásukat – állapították meg ausztrál tudósok. A szakemberek azonban kiemelték, hogy a fizikai változások nem jelentik azt, hogy az állatok ezáltal meg tudnának birkózni a klímaváltozással. “Amikor a klímaváltozásról van szó, az emberek gyakran megkérdezik, hogyan kerekedhet ezen felül az ember, vagy hogy milyen technológia oldhatja ezt meg. Itt az idő azonban felismerni, hogy az állatoknak is alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz” – idézte Sara Rydingot,…

Tovább»

Alig van érintetlen szárazföldi ökoszisztéma a világon

erdő

A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán három százaléka érintetlen egy brit kutatás szerint. A vadonnak az emberi tevékenység által háborítatlan töredékei főként az Amazonas és Kongó trópusi erdeinek, Kelet-Szibéria és Észak-Kanada erdeinek és tundráinak és a Szaharának a részei. Az invazív, idegenhonos fajok, például a macskák, rókák, nyulak, kecskék és tevék súlyos károkat okoztak viszont Ausztrália honos fajaiban: a vizsgálat során nem találtak érintetlen területeket – írja a The Guardian. A tudósok javaslatai szerint kis számban vissza kellene telepíteni a fontos állatfajokat, például elefántokat vagy farkasokat a sérült régiókba, ezzel a…

Tovább»

Nem ment pocsékba az eladatlan, lejárt sör

Sörös hordó

Biogázt termeltek a koronavírus-járvány idején eladatlan, lejárt sörkészletből Ausztrália egyik szennyvíztisztítójának energiaellátására. Az Adelaide-től nyugatra fekvő Glenelg szennyvíztisztójában a helyi sörkészítő üzemek több millió liter eladatlan, lejárt szavatosságú sörét megújuló energiává alakították át, hogy az elmúlt hónapokban energiát biztosítson a víztisztítás folyamatához – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió honlapja. A szennyvíztisztítóban a szerves ipari hulladékot szennyvíziszappal keverik, hogy biogázt állítsanak elő, amely a létesítmény energiaellátásának mintegy nyolcvan százalékát biztosítja. Az elmúlt hónapokban azonban a sörkészletek beözönlése új szintre emelte az energiatermelést, amely havonta elérte a 654 megawattórát – közölte…

Tovább»