A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon

aszály

A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon pénteken közzétett elemzésben. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös írásában rámutatott: hetven százalékos valószínűséggel állítható, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton. Csak az Északi-középhegységben és északkeleten kezdődik átlagosan továbbra is március elején és közepén a vegetációs időszak, mindenhol máshol eltolódott. “A XX. század nagy részében az éghajlatváltozás még…

Tovább»

ÖMKi: ugrásszerűen bővül a biotermékek iránti igény Európában

bió gyümölcs zöldség

Európa-szerte ugrásszerűen bővül a biotermékek iránti igény, amihez a termelésnek is igazodnia kell – közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Az intézmény az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Ernyőszervezete (IFOAM), és a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) vizsgálata alapján sürgette a biogazdálkodás bővítését. A közlemény szerint két éve Magyarországon 301 403 hektár, részarányosan hat százalék volt az ökológiai művelésű területek aránya, ami az európai középmezőnynek felel meg. Magyarországon több mint ötezer mezőgazdasági termelő, több mint ötszáz feldolgozó és csaknem 50 unión kívülről importáló vállalkozás állt bioellenőrzés alatt 2020-ban. Kiemelkedő ugyanakkor, hogy a…

Tovább»

Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

madár

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint. Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) – írja a The Guardian. Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület…

Tovább»

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

tehén

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését. A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan…

Tovább»

Az Amazonas legkiterjedtebb erdőirtáson átesett térségeiben nőnek legkevésbé új erdők

őserdő

A legkisebb arányban nőnek az új erdők az Amazonas azon térségeiben, ahol korábban a legnagyobb mértékű volt az erőirtás brit kutatók szerint. Egyes ilyen térségekben húsz évvel az erdők elpusztítása után sem látszanak az erdők helyreállításának a jelei. Az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kimutatták, hogy az új erdők az amazóniai erdőirtással összefüggő szén-dioxid-kibocsátásnak csak kevesebb mint tíz százalékát ellensúlyozzák. Azt is megállapították, hogy az új erdőket tekintve nagyok a különbségek az Amazonas térségének kilenc állama között a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában. Brazília, ahol az Amazonas esőerdőinek több…

Tovább»

Magyar szabadalom a mezőgazdasági műanyaghulladék feldolgozására

műanyag pohár

A hulladék képződése, gyűjtése, hasznosítása, vagy ártalmatlanítása hatással van mindennapi életünkre és környezetünkre is, a körforgásos gazdaság szemléletének elterjedésével a hulladékra nem problémaként, hanem lehetőségként, alapanyagként tekinthetünk – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Green Technológia Kft. szakmai napján a tárca közleménye szerint. László Tibor Zoltán a közleményben kifejtette: mivel a hulladék, ezen belül is a műanyaghulladék képződését a jelen technológiai fejlettség szintjén megszüntetni nem tudják, arra kell törekedni, hogy annak negatív hatását ellensúlyozzák. Alapanyagból van bőven, hazánkban a mezőgazdasági termelők jelentős mennyiségben használnak különböző műanyag fóliákat a…

Tovább»