Vilmos herceg és Sir David Attenborough “környezetvédelmi Nobel-díjat” alapított

Prince William és Sir David Attenborough

Vilmos brit herceg és Sir David Attenborough új díjat alapítottak, amelyet reményeik szerint idővel a “környezetvédelem Nobel-díjaként” fognak emlegetni. A cambridge-i herceg és az angol természettudós a BBC Radio 4 egyik műsorában beszéltek az Earthshot Prize elnevezésű díjról, amelyet évente öt kategóriában osztanak ki a következő egy évtizedben. A győztesek egymillió font (393 millió forint) pénzjutalomban részesülnek, ami azt jelenti, hogy a következő tíz évben kiosztott ötvenmillió fonttal az Earthshot Prize lesz a valaha volt legnagyobb pénzjutalommal járó környezetvédelmi elismerés – írja a BBC hírportálja. A szervezők az éghajlatot, az…

Read More

A platánlevelű juhar véd a legjobban a káros UV-sugárzás ellen

platánlevelű juhar (Acer platanoides)

A korai juhar, vagy más néven platánlevelű juhar (Acer platanoides) nyújtja a legnagyobb védelmet az emberek számára a Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásaival szemben – állapították meg kanadai szakemberek, akik az Urban Forestry & Urban Greening című folyóiratban publikálták eredményeiket. A Torontói Egyetem kutatói 16 olyan fafaj 64 példányát tanulmányozták, amelyek a torontói iskolaudvarokon és közparkokban leggyakrabban előforduló fajok közé tartoznak – írja a BBC. A szakemberek két nyáron át vizsgálták, hogy mekkora különbség van az UV-sugárzás bőrpírt vagy napégést okozó ereje között a különböző fák koronája és a…

Read More

Elhanyagolható hatása van a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be – mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster (képünkön), a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott tíz különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján. Arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és…

Read More

Virtuális erőművé válhat egy észak-londoni buszgarázs

Bus2Grid

Virtuális erőművé válhat az észak-londoni Northumberland Park buszgarázs, a világ legnagyobb tesztüzeme, ahol az áram előállításának új, környezetbarát módját próbálják ki – írta az Evening Standard online kiadása. A tesztben a parkoló elektromos buszok akkumulátorában tárolt energiát használják fel és töltik vissza az áramhálózatba. Hatékonyabbá teszi a hálózatot, ha az alacsony fogyasztás óráiban zajlik a buszok töltése és a csúcsidőszakban visszakerül belőlük az áram a hálózatba. A Bus2Grid elnevezésű, állami finanszírozású projekt novemberben indul és három éven át tart. A tesztek alatt eleinte 28 kétszintes londoni busz akkumulátorait használják, ezek több…

Read More

Egy kicsiny rákféle négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

rákocska

Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Mindeddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. Az írországi kutatók a kétcentiméter hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője. “Amikor három éve elkezdtem ezt…

Read More

A vízfelszínt tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánokban úszó műanyag problémájára

tenger, műanyag, szemét

A hulladékot a víz felszínéről összegyűjtő tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánok műanyag-szennyezettségére – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A szakemberek összehasonlították a jelenlegi és a jövőbeni műanyaghulladék mennyiségét ezen eszközök hulladékgyűjtő képességeivel és azt találták, hogy nagyon kicsi a hatásuk a műanyagszennyezés problémájának megoldására. A kutatók szerint a folyókon felállított gátak hatékonyabbak – és bár ezeknek nincs hatásuk a már az óceánokban lévő műanyaghulladékra – “jelentősen csökkentheti a szennyezést, ha együtt alkalmazzák őket a vízfelszint tisztító technológiákkal”. Az Exeteri Egyetem, a Leibniz Trópusi Tengerkutatóközpont, a Zoológiai és Vadvilágkutató…

Read More