A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta

hőség

A klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta — számolt be erről egy új tanulmány alapján a The Guardian. Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű – állítják a közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt megvizsgáló szerzők. Ez azt jelenti, hogy a szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz. Egy korábbi, 2013-as felmérés szerint…

Tovább»

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

tehén

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését. A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan…

Tovább»

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

korál

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt – derült ki több ezer kutatás elemzéséből. Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. században – írja a The Guardian. A jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi. A One Earth című tudományos lapban…

Tovább»

IUCN: kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek több mint 70 vadon élő változatát

Bárbara Goettsch

Kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek – köztük a burgonya, az avokádó vagy a vanília – több mint hetven vadon élő rokonát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) marseille-i kongresszusán bemutatott tanulmány szerint. A kihalás szélén álló növények Mexikóban, Guatemalában, Salvadorban és Hondurasban élnek és fontos genetikai forrásokat jelentenek a klímaváltozásnak, a betegségeknek és a rovaroknak ellenállóbb növények termesztéséhez, nagyobb terméshozamok eléréséhez világszerte – olvasható a természetvédelmi szervezet honlapján. A Plants, People, Planet című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek 224 olyan növényt vizsgáltak, amelyek szoros rokonságban állnak a kukoricával, a paradicsommal, a…

Tovább»

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat

bálna

Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe. Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen “belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.…

Tovább»

Az Amazonas legkiterjedtebb erdőirtáson átesett térségeiben nőnek legkevésbé új erdők

őserdő

A legkisebb arányban nőnek az új erdők az Amazonas azon térségeiben, ahol korábban a legnagyobb mértékű volt az erőirtás brit kutatók szerint. Egyes ilyen térségekben húsz évvel az erdők elpusztítása után sem látszanak az erdők helyreállításának a jelei. Az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek kimutatták, hogy az új erdők az amazóniai erdőirtással összefüggő szén-dioxid-kibocsátásnak csak kevesebb mint tíz százalékát ellensúlyozzák. Azt is megállapították, hogy az új erdőket tekintve nagyok a különbségek az Amazonas térségének kilenc állama között a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában. Brazília, ahol az Amazonas esőerdőinek több…

Tovább»